Negyedik fejezet - apró részletek

"Csak azt kapta, amit megérdemelt – gondolta gúnyosan."

"Tudta, hogy megmenti, még ha nem is bízott meg teljesen benne. A férfi nem volt annyira hülye, hogy hagyja meghalni. Akkor mindenki tudná, hogy ki miatt halt meg."

"A viselkedéséből teljesen le tudta szűrni, hogy a szeretett férfit hagyná meghalni, mintsem életben tartsa. A sértései pedig egyszerűen irritálták mégsem tehette meg, hogy rátámad."

"Bármit megkaphattak. Mindenük megvolt. Hatalommal rendelkeztek. Gyönyörű asszonyaik, s gyermekeik csak őket éltették."

"Egyedül a heg emlékeztette még őket arra a borzalmas időszakra és a tettre, amely sosem gyógyulhat be."

"Mindketten valamelyest túl vannak a fájdalmon, de még mindig vannak vérző sebek."

"– Mindig is azt szerettem volna, ha gyerekek zsivaja tölti be az életünk nagy részét – elmélkedett a férfi egy még ismeretlen jövőképen."

"Az apja nem lepődött meg, hogy létezhet másik túlélő, amikor is őt nagyon is kíváncsivá tette, és elgondolkozott azon, miként nem szerzett róla hamarabb tudomást. Annak a lánynak akkora ereje van, hogy bárki felfedezhette volna, mindegy ki védelmezi."

"– Szeretném a munkát egy kissé háttérbe szorítani, ha lehet és veled foglalkozni – nézett a lány szemébe komoly arccal a férfi, de annál csillogóbb tekintettel."

"A terem másik végében egy puha fekhely várta őket és mire odaértek már ruhátlanul zuhantak rá. Fél éven át tartó megtartóztatás és várakozás perzselte testüket, amitől heves csókolózásba és mámorító ölelkezésbe fonódtak."

Itt a negyedik fejezet apró részletei. A fülszöveg még simításokra vár, ahogy a borító is. xoxo