"Kezébe vett egy mély piros almát és mélyen beleharapott. A férfi elnézte, ahogy az alma édes nedve végigcsorog a nő húsos ajkán, és ahogy azt ujjával eltüntette, izgalomba jött tőle. Megnyalta ajkát és figyelt."
"Még mindig féltékeny. Riválist lát az exeiben. Ez már figyelemre méltó!"
"...– Soha senki nem lehet olyan, mint én. Sokakat eltapostam már, és nem félek, bármi is legyen az utamban..."
"...Még fel sem tűnik a horizonton a napkorong, amikor elsők között ébred, hogy a hajnali csillagot ragyogva kémlelje, s csak azután tér nyugovóra, amikor eljő az éjszaka csillagos égboltja..."
Itt van a hatodik fejezet apró részletei. Hamarosan jön a többi. xoxo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése