Nyolcadik fejezet - apró részletek

"...– Bármilyen is legyen az ellenfél, bárhová is tartozzon, bármekkora erővel is rendelkezzen tisztelned kell az ellenséged. Ugyanakkor törekedj arra, hogy neked kell túlélned."

"Illetlenségnek tartotta, amiért így megbámul egy vadidegent, és azon kapta magát, hogy úgy méregeti, mintha ellenség lenne..."

 "– Az egyáltalán nem bulis, amikor szétverik szerencsétlent – mormogta a férfi."

"...– Volt... volt velem valaki. Valaki, akit nem ismerhetek... mégis olyan... mintha ismerném."

"...– Boszorkányság – dörmögte, és saját magát korholva ijedtségéért, kisietett a helyiségből. A végén még valaki gyávának tekintené, amiért megijed egy árnytól."

"...Miért kellett ennek így történnie? Mit hibáztak? Lehet, hogy másként kellett volna valamit csinálniuk?..."

És itt a nyolcadik fejezet apró részletei. Ezzel az első könyv fejezetei lezárultak. xoxo 

Hetedik fejezet - apró részletek

"– A nők mindig ilyen praktikus módszerhez alkalmazkodnak? – kérdezte ironikusan a férfi."

"– Szánalmas mikre vagytok képesek – mondta a nő száraz, rideg hangon és a férfi felé fordulva őt bámulta. Még mindig alig látott valamit, de elegendő volt jelen helyzetben érzékelnie őt. – Az a nagy helyzet, hogy a játéknak ezennel vége!"

"– Nem vagytok elfelejtve, csak nem érdekük mihamarabb elintézni titeket, ahhoz túlságosan könnyű préda vagytok a számukra – jegyezte meg a lány maró gúnnyal a hangjában."

"Finoman megérintette a lány bársonyos arcát, mely sápadt volt, mint az éjszakai Hold. Amikor felébred talán nem fog emlékezni a történtekre, de az is lehet, hogy minden egyes részlet élesen belemart elméjébe."

"Vajon most mit gondolhatnak rólam? Gyűlölnek? Félnek tőlem?"

"Vajon elég szeretetet adok nekik? Érzik, mennyire szeretem és óvom őket?"

"– Ismerlek, és tudom, hogy nem egykönnyen mondasz le valamiről – válaszolt erre a férfi. Nem tetszett neki, hogy barátját ennyire nem érdekli, hogy ezzel csak az életét kockáztatná..."

Itt van a hetedik fejezet apró részletei. Már nem kell sok hátra és jön a többi. xoxo

Hatodik fejezet - apró részletek

"Kezébe vett egy mély piros almát és mélyen beleharapott. A férfi elnézte, ahogy az alma édes nedve végigcsorog a nő húsos ajkán, és ahogy azt ujjával eltüntette, izgalomba jött tőle. Megnyalta ajkát és figyelt."

"Még mindig féltékeny. Riválist lát az exeiben. Ez már figyelemre méltó!"

 "...– Soha senki nem lehet olyan, mint én. Sokakat eltapostam már, és nem félek, bármi is legyen az utamban..."

"...Még fel sem tűnik a horizonton a napkorong, amikor elsők között ébred, hogy a hajnali csillagot ragyogva kémlelje, s csak azután tér nyugovóra, amikor eljő az éjszaka csillagos égboltja..." 

Itt van a hatodik fejezet apró részletei. Hamarosan jön a többi. xoxo 

Ötödik fejezet - apró részletek

"A férfiak többsége, amint betért a helyiségbe, megrohamozta a néhol már rozsdafoltos hűtőszekrényt, kivették belőle a jól megérdemelt sörüket és a helyiség közepén lévő ülőalkalmatosságokra ültek, amelyek szintén nem voltak már jó állapotban."

"...– Nem kell aggódni miatta. Ezelőtt sem tett semmi rosszat, ezután sem fog..."

"A férfi makulátlan külsejével nem illett volna bele a bandába, de rátermettsége és extravaganciája ezt másképp igazolta. Haja most újfent tépett formára vágva, fekete és szőke színűre festetten állt. Mindig megadta a módját arra, hogy jól nézzen ki, és még ha csatároznia is kellett, sem hagyta el magát."

 "Az emberek nem is tudják, hogy valójában kik élnek közöttük."

"A kesztyűtartóban lévő fegyverre gondolt, amit bármikor használnia kell, ha úgy adódik. Felkészült a legrosszabbra is, de remélte, az akció sikerrel zárul és senkinek nem esik bántódása."

"Mindketten ugyanazt a valamit fotózták le, két különböző erdős területnél. Maguk sem tudták megmagyarázni, hogy ami a fotókon szerepel szellem, furcsa fényjáték vagy egy ember eszement játéka."

"Lehet, hogy rájöttek? Lehet, hogy tudják, hogy meglátott valamit, amit nem kellett volna? Vagy egyszerű vadászatról lenne szó? Így csinálják? Megszúrják az áldozataikat, hogy az mit sem tudva a dologról, később elkapják?"

"...Vannak közülünk olyanok, akiknek családtagjai, szerettei és barátai vesztek általuk és vannak, akik egyszerűen változtatni szeretnének a világon. Megismertük a rettegést, a halált és az összetartozás erejét. Nem adhatjuk fel!" 

És itt van az ötödik fejezetből kiragadt apró részletek is. Hamarosan jön a többi is. xoxo 

Negyedik fejezet - apró részletek

"Csak azt kapta, amit megérdemelt – gondolta gúnyosan."

"Tudta, hogy megmenti, még ha nem is bízott meg teljesen benne. A férfi nem volt annyira hülye, hogy hagyja meghalni. Akkor mindenki tudná, hogy ki miatt halt meg."

"A viselkedéséből teljesen le tudta szűrni, hogy a szeretett férfit hagyná meghalni, mintsem életben tartsa. A sértései pedig egyszerűen irritálták mégsem tehette meg, hogy rátámad."

"Bármit megkaphattak. Mindenük megvolt. Hatalommal rendelkeztek. Gyönyörű asszonyaik, s gyermekeik csak őket éltették."

"Egyedül a heg emlékeztette még őket arra a borzalmas időszakra és a tettre, amely sosem gyógyulhat be."

"Mindketten valamelyest túl vannak a fájdalmon, de még mindig vannak vérző sebek."

"– Mindig is azt szerettem volna, ha gyerekek zsivaja tölti be az életünk nagy részét – elmélkedett a férfi egy még ismeretlen jövőképen."

"Az apja nem lepődött meg, hogy létezhet másik túlélő, amikor is őt nagyon is kíváncsivá tette, és elgondolkozott azon, miként nem szerzett róla hamarabb tudomást. Annak a lánynak akkora ereje van, hogy bárki felfedezhette volna, mindegy ki védelmezi."

"– Szeretném a munkát egy kissé háttérbe szorítani, ha lehet és veled foglalkozni – nézett a lány szemébe komoly arccal a férfi, de annál csillogóbb tekintettel."

"A terem másik végében egy puha fekhely várta őket és mire odaértek már ruhátlanul zuhantak rá. Fél éven át tartó megtartóztatás és várakozás perzselte testüket, amitől heves csókolózásba és mámorító ölelkezésbe fonódtak."

Itt a negyedik fejezet apró részletei. A fülszöveg még simításokra vár, ahogy a borító is. xoxo

Nyomtatás

2017.09.08-án kinyomtattam a fantasy történetem első könyvét. 391 oldal. Ez az idő is elérkezett a számomra, már csak a borító és a fülszöveg hiányzik. És utána irány a kiadó. Egyszerre furcsa és szomorú.

Hamarosan további infoval is szolgálok, de most azon igyekszem, hogy egy normális borítót készítsek a regényhez. Nem lesz könnyű. A fülszöveggel pedig még úgy sem.

Szóval rövid bejegyzés a mai, de koránt sincs vége.

xoxo