Ahogy a 2024-es év nem záródott valami jól, a 2025. évről már nem is kell beszélni. Valahogy ez az évzárás-évnyitási mizéria nem nekem való már.
Nem voltam/vagyok elég aktív a blogolásban, talán azért sem, mert a folyamatban lévő regényeket egy időre elnapoltam. Ami cinkes, mivel az Ősi Vér története 2026-ra datálódik. 😂😅😪😥😭
Ennek ellenére az Ősi Vér jelenleg koporsójában fekszik, mint Dracula, aki csak vérfrissítésre vár. Én is.
Arra már rég rájöttem, hogy munkával egyeztetni az írást nem jó viszony. Főleg nálam. Mikor írnék, épp akkor dolgozom, mikor nem dolgozom, akkor nem írok. Vagy ami még rosszabb 2024 utolsó néhány hónapjába újabb regények kezdtek el kibontakozni, amik visszazökkentettek a romantikus vonalra, így a fantasy lényegében megszűnt számomra - DE NEM VÉGLEG!
Szóval csak annyi történt, hogy belefogtam egy regénysorozatba, ami nem is inkább sorozat, de összekapcsolódnak történések és szereplők, és így jelenleg 10 romantikus regény várja megvalósulását. Elég jól haladok velük. Mihez képest? Hm....
Igen ám, de közben nem feledkeztem meg az Ősi Vérről, azért ott motoszkál a gondolataimban, és most épp egy olyan romantikus könyvet kezdtem el olvasni, ahol a főszereplő férfi neve Archer... he? És igen, ez egy jel, hogy ideje majd visszatérnem az Ősi Vérhez.
Nem tervezek, mert abból sosem jön össze semmi.
Viszont mindenképp megteszem a szükséges lépéseket, hogy az Ősi Vér felébredjen, utána meg majd lesz valahogy.
A lényegen nem változtat: szeretek írni, az írás mindig is fontos lesz az életembe, még akkor is, ha nem szárnyalok, mint mások.
Azzal is tisztában vagyok, hogy sok hasonló regény született már azóta, de egyáltalán nem bánom. Hisz a vámpírok, vérfarkasok, démonok és angyalok történetei sosem mennek ki a divatból. Nálam meg pláne nem! Olyan nincs, és nem is lesz.
Az alkotási hajlamom hullámzó, mint mondottam, munka mellett nehéz egyeztetni, hogy kb. 4-5 órát még írással foglalkozzam, ez is inkább hétvégére esik. Ugyanakkor ott van az is, hogy ismét belevetettem magam a nyelvtanulásba, ami most jelenleg egész jól halad.
2019 óta tanulom a japánt, kisebb-nagyobb kihagyásokkal, hisz a kanji, hiragana, katakana gyakorlása nem fél órás hadművelet. Voltak sajnos hosszabb időszakok az eltelt években, amikor egyáltalán nem tanultam, de december óta visszatértem, és nem csak erre. Most az angol-japán, angol-olasz, és angol-kínai az, amit tanulok megspékelve egy kis koreaival (ilyenek ezek a sorozatok).
A kínait azért kezdtem el tanulni, mert az egyik ismerősöm megkérdezte: mit is tanulsz? Kínait? Nem. Japánt. Aztán megnéztem egy tök jó videót, és azóta horogra akadtam. Igaz, sokkal nehezebb, mint a japán, főleg kiejtésileg. Az angol és olasz meg azért, mert korábban tanultam a nyelveket, de... (ami a de előtt volt, az sosem létezett - valami filmben hallottam valami hasonlót)
So, úgy vagyok vele, hogy a hétköznapjaim úgy telnek munka után, hogy kb. 1-1,5 órát szentelek a nyelvtanulásnak. Minden nap próbálok tanulni, és remélem, hogy tartani tudom az ütemet, mert ez a január-február-március már most húzós lesz. Ugyanakkor az írás sem marad el, hisz mint mondottam, valamikor hétköznap munka közben is az írásra tudok koncentrálni, ami azért nem jó, mert akkor belassulok a munkában, meg hát nem olyan jó másra terelni a figyelmed munka közben.
Ezek csak kifogások. Az.
Jelenleg ennyi mára. Majd valamikor jelentkezem. Nem olyan sűrűn, mert...
Mindenkinek kellemes, kiegyensúlyozott, boldog, egészségben töretlen és örömteli évet kívánok!
xoxo
💝
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése