-->

2012. július 10., kedd

Ami késik, nem múlik...

... szokták mondani. Régóta nem írtam a blogba, de nem azért, mert nem volt mit, hanem mert nem akartam felesleges postokkal bővíteni a blogot. Sok ideje annak, hogy regényeket írok, kezdtem el írni, és mindig írtam, magamnak meg mondogattam, hogy hamarosan kész leszek. De nem így lett. Anno. De most az a helyzet, hogy az írás nagyon is belendült nálam, így ugyan dátumot nem mondok, hogy mikor, de most már biztos, hogy kész leszek.
Fantasy regényemnek egy bökkenője volt csupán az elmúlt pár év alatt, hogy most jött el az ideje annak, hogy kibontakozzon, hogy megmutassa magát. Valamelyik nap az öcsémmel beszéltem erről. Elmondtam neki, hogy most érzem igazán azt, hogy ennek a regénynek most kell megszületnie. Jó 6-7 éve kezdtem neki három regénynek. Kettő ebből fantasy, a harmadik romantikusabb szálú. Címet még nem írok, mert mint maga a regény történetet úgy a cím is titkos és csak akkor fedem fel, amikor teljes egészében végeztem vele. A két fantasy közül nem az kerül elsőként kiadatásra, amit először terveztem, hanem a másik. Időként hiába tervezek előre, nem mindig úgy sül el a dolog. Na, de mindegy!
Azért nem haladtam ezidáig velük, mert mindhármat egyszerre írtam, plusz jöttek melléjük még jó sok más regény is, amik mostanáig kezdetleges formában vannak. Amire rájöttem, hogy türelmetlenség lett volna részemről, ha összecsapom a regényeim, így kis ideig csak jegyzeteltem, amit sosem díjaztam, mert mindig egyszerre akartam mindent leírni, de aztán rájöttem, hogy ez mégis csak nagy segítség.
Visszagondolva nem bánom, hogy ennyi időt vett igénybe a regény írása, mert a történet kiforrott, a szereplők karakterei külsőleg és belsőleg felépítve, a helyszínek rögzítve az évszámokkal együtt és én magam is felnőttem az írónői posztra. Remélhetőleg.:)
Ezek a regények megéltek jó pár furcsaságot, főleg amikor a számítógép felmondta a szolgálatot. Ez nem először fordult elő és tavaly szintén történt egy hasonló eset és akkor azt hittem mind a regényeimnek, mind nekem végem van. Lekopogom százszor, hogy szerencsére nem így történt!!! Nincs annál rosszabb, mint egy készülőben lévő, egy majdnem kész regényt elveszteni valami miatt, aminek nem szabadna megtörténnie. De ugyanakkor az elmentésekkel is volt probléma, főleg amikor 2 perc helyett 10 perc volt az elmentési idő és amikor jött egy kisebb áramszünet... na az aztán betett nekem is és a regénynek is. Nem jó erre visszagondolni. Volt, hogy egy egész fejezet eltűnt emiatt és mindet újra kellett írnom, de úgy, hogy közben alig emlékeztem valamire is, amit addig leírtam.
Ezért sem akarom annyira elszólni már magam, hogy körülbelül mikor leszek kész, mikor küldöm el a kiadónak stb... Egyértelmű, hogy meg kell harcolnom mind a regényeimmel, mind a géppel, hogy normálisan menjen minden.:) De sebaj!!! Kosnak lenni jó, tüzön-vizen-levegőn át küzdöm magam a cél felé. Most pedig megyek, mert írnom kell. Legközelebb már csak akkor jelentkezem, amikor kész lesz a regényem a bemutatásra.
xoxo
Christin Dor 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése