Asztalfiók

 Nemrég véget ért a Nuuvella. Mit mondjak erre? Eddig tartott, de maga az írás megmaradt. A Nuuvellára feltöltött eddigi regényfejezeteket már nem lehet ott olvasni, mindenkinek megszűnt az oldala.

Még az is eszembe jutott, hogy a továbbiakban a blogomban osztanám meg a fejezeteket, amíg egy nap ki nem adom vagy e-bookban, vagy könyvben, vagy mindkettőben.

De jelen állás szerint rohadtul nincs időm és energiám írni a regényeket. Túl sok év telt el mióta az Ősi Vért is el kezdtem írni, ami nem lenne baj, ha már ki lenne adva az összes része. Már azon is agyaltam, hogy e-bookba nyomom az egész teljes hat részt egyetlen formába. Még akkor is, ha az első része még 2017-ben megjelent könyvben is és e-bookban is.

A lényegen mit sem változtat a dolog. Szeretek írni, és most igen, pár sort bepötyögök a blogba is, miközben zenét hallgatok.

Asztalfiók.

A kezdet kezdetén, így is lehetne mondani, mikor el kezdtem írni, toll és füzet. Nem szabad beszabadulni írószer üzletbe, mert a pénztárcám kicsapongó életet élne, én meg repülnék örömömben, mint Dumbó, amiért beszereznék egy-két tollat és füzetet. Ugyanis hiába lett számítógépe az ember lányának, ha megmaradt egy régi szokása. Örülj írószerbolt, még nem léptem át a küszöböt.

Viszont most is az asztalfiók azt jelenti, hogy magamnak írom a továbbiakba a regényeket. Ezért gondoltam azt, ha már megszűnt a Nuuvella, akkor miért ne tenném fel ide a blogba. Vagy csinálok egy másik blogot és akkor oda.

Valamelyik nap néztem egy videót, ahol megkérdezte a videós, hogy ugyan ki ír/használ blogot. Hát én! És azok talán, akik szeretnek pötyögni, írni. Mióta megnyitottam a blogjaim, azóta mások bezárták, újat nyitottak, aztán azt is törölhették, vagy egyszerűen már nem foglalkozik vele. Egyébként én sem. Hisz látszik.

Szóval, hogy mi lesz, azt már nem igen teszem fel kérdésként, mert úgy is tudom a választ. Még semmi. Vagy ha változik a dolog, akkor azt úgy is úgy tudatom, hogy már okés a dolog, és jöhet a következő.

Addig is gondolkodom azon az asztalfiókon a blogba beépíteni.

Ennyi lettem volna mára.

xoxo