2017.12.19-én olvastam ki. Már napi rutinnak számít, hogy olvasok. Na jó, nem, de azért van benne valami. Azért próbáltam húzni-halasztani, de nem lehetett, nagyon kíváncsi voltam már a végére és természetesen csak néhány fejezetnyi maradt a történetből, így végül is mára a végére értem. Ambrose és Concordia története nem csak a szenvedélyről szólt és az egymásra találásról, hanem titkokról, a középpontban egy szövevényes nyomozásról, gyilkosságokról és egy leányiskoláról, ami sok mindent rejt el a kíváncsiskodók elől. Egy magánnyomozó és egy tanárnő karizmatikus jelleme, az őrző-óvó szerep, mely négy fiatal lány életét próbálja elrejteni azoktól, akik kutatnak utána. Egy gazdag és egy alvilágban tevékenykedő üzelmeiről, melyek még őket is csapdába csalhatják. A történet kellőképpen adagolta a lányok életében bekövetkezett változást, a bizonytalan jövőjük kapcsolatban próbálnak más dolgokra koncentrálni, miközben azon igyekeznek, hogy a két védelmezőjük még szorosabbá fűzzék a kapcsolatukat, miközben mindketten a modern kor gondolkodóinak vallják magukat. És a kedvencem: Vanza. A Gonosz Özvegy című könyvben már olvastam róla. Én is szeretnék olyasmi tetoválást (Vanza-virág). 😙 Nem tudom, hogy korábban olvastam-e már ezt a könyvet (Az éj leple alatt), de örültem neki, annak viszont nem, hogy nem kellett sok idő és kiolvastam. Mégsem megunhatatlan Amanda írásai. Letepernek, magával sodornak és készakarva, de belecsöppenek a világába.
Lassan egy fél-könyvtárnyi könyvem van, és kevés a polc. A vitrinben csak könyvek vannak. Valamit ki kell találnom. Főleg, hogy tegnap küldték, de ma vettem át a postán a Brenda Joyce - A szűz szerető című könyvet. Szerintem külön szobát kell berendeznem a könyveimnek. Lelkes könyvmolygyűjtő lettem. 😚
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése